Oldalak

2014. 01. 12.

Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 5. - Remény


Új tanév, új osztálytárs, új konfliktusok, új és régi barátságok, új és régi szerelmek… A 11/b-ben továbbra is “zajlik az élet”, miközben többek között az is kiderül, hogy mi történt a párizsi csereutazáson, hogy kicsoda Jérome és Benoit, és vajon ki lopja Dave személyiségét, hogy miért veszélyes a Gomba, hogy Zsák kibe lesz szerelmes és Cortez miért törli ki az összes ismerősét a Facebookon… na és persze, hogy Reni kitől kapta a nyakláncot meg a gyűrűt… Reninek is újabb kihívásokkal kell szembenéznie, de úgy tűnik, egyre jobban felnő hozzájuk…

Szóval az új tanév nagyon jól indított. Reni sokkal “tökösebb” lett, nagyon sokat változott a nyár alatt, egyrészt Kingának, másrészt pedig a felnőtté válásnak köszönhetően. Végre nem egy iruló-piruló lányt láthattunk, aki mindig zavarba jön és nem mer visszaszólni, hanem egy visszabeszélős, merész egyéniséget, aki szembeszáll akár Cortezzel, akár Vladárral. Imádtam az elején történő civakodásokat a két főszereplő közt, és azt, hogy mindkét fél már tudta a szíve mélyén, hogy a másik érdeklődik iránta, de ezt semmi pénzért nem vallották be volna maguknak. No és persze a többiek sem tettek volna egy lépést sem az érdekükben, noha nyílt titok volt már az egész osztály előtt. Igen, ez egy ideig vicces, de aztán egy idő után már idegesítő. Főleg mikor a semmiért kiborul a bili.


Szóval ezek a Kinga által kitalált francia udvarlók kicsit el lettek túlozva. Bár humorosnak tűnt, ahogy Cortez féltékenykedett, és állandóan ezzel piszkálta Renit, aki élvezte, hogy a fiút ennyire felzaklatja a dolog, de amikor kiderült, hogy mindez kacsa, és szó sincs francia barátról, Cortez viselkedése nagyon, de nagyon eltúlzott volt. Mi az, hogy másfél hónapig levegőnek nézte Renit, aki egy hétig a sztori után szemmel láthatólag szenvedett, nem evett és nem aludt? Hogy volt képes ezt szó nélkül végignézni, ráadásul alaptalanul? Nagy ügy egy kis füllentés, tényleg, mintha ő például nem tagadta volna le két résszel ezelőtt, hogy ő nevezte el a hajóját Reninek, nem Arnold. Ez az egész totál erőltetettre sikerült, csak időhúzásnak szánta az írónő, de szerintem már feleslegesen feszegette a húrt. Mindenesetre nekem csalódás volt a halloween utáni korszak, amennyire jóízűen olvastam a könyv első felét, olyan kelletlenül a másodikat, és kezdett elegem lenni, hogy Reni pozitív személyiségváltozása után visszatértünk a kezdetekhez: Cortez taplómódon viselkedik, a lány pedig némán szenved.



Az előző négy részéről írt kivonataimat ezekre a linkekre kattintva érhetitek el:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szerinted? Neked hogy tetszett a könyv?